Új Óvoda építése

Makád község az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-Magyarországi Operatív Programjában 145.169.642 Ft támogatást nyert 50 férőhelyes óvoda építésére.

HURRÁ, NYERTÜNK AZ ÓVODAÉPÍTÉSI PÁLYÁZATON!!!

Óvodánk, egy kb. 150 éves épületben működik, ami nem felel meg a mai követelményeknek, pedig folyamatosan törekszünk arra, hogy a körülményeken javítsunk. Emlékszem, amikor 1975 nyarán erre Makád felé bicikliztem, frissen végzett óvónőként csodálkoztam, hogy még van Magyarországon ilyen régies település, ilyen óvoda, mint ez. A sors fintora, hogy két éves gyakorlattal a hátam mögött, 1977. novemberében már ebben az óvodában dolgoztam. Igaz, hogy az a két év két új óvodában telt el, Ópusztaszeren és Budapesten. Ezért is éreztem nagy kihívásnak, hogy ebben a kis faluban, ebben a régi óvodában, a maximumot tudjam nyújtani a gyerekeknek. Láttam, hogy sok változtatásra van szükség, szerencsére ehhez kaptam támogatást akkori és későbbi vezetőimtől, Németh Jenőné Eta óvó nénitől, Pap Ferencné Ági óvó nénitől, és a szülőktől is. Kreatív voltam egész életemben, nem ijedtem meg a két kezemmel végzett munkától sem, hogy ötleteimet megvalósítsam, amihez mindig akadt néhány segítőm.

Óvónőkkel, dajkákkal, és a mindenkori szülőkkel együtt törekedtünk az óvoda szépítésére, még a bútorok és a falak átfestésétől sem riadtunk vissza, csakhogy barátságosabbá, otthonosabbá tegyük azt. Ebben erejéhez mérten a fenntartónk is segítséget nyújtott, hiszen mindig fontosnak tartották az óvodás gyermekek érdekeit.

A Társulás létrejötte után, 2000. január 1. óta vagyok a tagóvoda vezetője, ezáltal még jobban a szívemen viselem az óvodánk állapotát, és a szakmai munkánk minőségét.

Munkatársaimmal már régen álmodozunk egy új óvodáról, hogy milyen jó lenne korszerűbb körülmények között dolgozni, de nem hittük igazán, hogy ez a mi nyugdíjazásunk előtt megvalósulhat, hiszen évről évre nehezebb anyagi helyzetben van a falu, a gyermeklétszám egyre csökken.

Elérhetetlen álomnak tűnt, hogy ez megvalósuljon még 2007. őszén is, mikor Baski Gábor polgármester úr említette, hogy Pályázatot nyújt be a Képviselő Testület új óvoda építésére és megmutatta a terveket is. Amikor néhány héttel később Raffay Béla igazgató úr kérte, hogy a Pályázathoz írjuk össze az eszköz igényeinket, örömmel lapozgattuk a katalógusokat, és válogattunk a szebbnél szebb bútorok és egyéb eszközök közül, még mindig elérhetetlen vágynak gondoltuk óvónő társaimmal együtt azt a csodát, hogy éppen a mi kis falunk, Makád nyerjen meg egy ilyen nagyszabású EU-s Pályázatot.

Ez idő tájt számtalanszor megkérdeztem Stáhly István jegyző urat, és az igazgató urat, hogy van-e esélyünk arra, hogy nyerjünk. Van-e értelme ennek a sok munkának, amit a Pályázat megírásához végzünk? Azt mondták, természetesen van, ugyan úgy mint másoknak, akik jó Pályázatot nyújtanak be, bízzunk benne, hogy sikerül. Nagy izgalommal telt a nyár, vártuk az elbírálást, az eredmény kihírdetését. Nem telt el olyan nap, hogy ne gondoltunk volna rá, milyen jó lenne megnyerni egy új óvoda építésének lehetőségét.

Végre egyik augusztus végi napon megcsörrent a telefonom és Raffay Béla igazgató úr közölte, hogy a Pályázatot megnyertük.

Nagyon örültem a hírnek, alig tudtam elhinni, hogy ez tényleg igaz, és részt vehetünk az új óvoda berendezésében, szépítésében. Tisztában vagyunk vele, hogy a munka neheze még hátra van, meg kell lennie az önrésznek, megfelelő kivitelezőt kell találni, akik minőségi munkával rövid idő alatt elvégzik az építkezést.

Az új épület sok feladatot ad nekem és kollégáimnak egyaránt, hogy a kellemes, meleg, barátságos légkört ott is meg tudjuk teremteni munkatársaink és a gyermekek számára, hiszen nekünk mindig ez volt a legfontosabb, hogy ők jól érezzék magukat az óvodában. Ehhez azonban elengedhetetlen az óvónők jó munkája, a mai követelményeknek megfelelő szakmai felkészültsége. Szerencsére mindannyian jól felkészült, tapasztalt pedagógusok vagyunk, megteszünk mindent annak érdekében, hogy a szülők szívesen hozzák óvodánkba gyermekeiket, akár távolabbról is, hiszen itt a községben nem túl magas az óvodás korú gyermekek száma.

Boldogok vagyunk, hogy a jövőben itt Makádon egy új, korszerű óvodában, jó körülmények között dolgozhatunk. Nagyon várjuk, hogy mielőbb elkészüljön, és birtokba vehessük a gyerekekkel együtt. Ehhez kívánok sok sikert és jó munkát az Önkormányzatnak és a kivitelezőknek egyaránt és köszönöm Baski Gábor polgármester és a Képviselő-testület kitartását és munkáját!

Schwarczenberger Jánosné
óvoda-vezető

Tervek, célok és megvalósult álmok Makádon
(Forrás: Mentor magazin)

Új, ötven férőhelyes óvoda került ünnepélyes keretek között átadásra 2010. február 12-én a Pest megyéhez tartozó Makád községben. Az elavult, életveszélyes, parasztház-jellegű óvoda helyébe lépő gyermekintézmény a községi önkormányzat kezdeményezésével, 164 milliós beruházásként, a Nemzeti Iskolafelújítási Program keretében épült. A költségek 90 %-át a Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP) pályázatán elnyert támogatásból fedezték, a 10 %-os önrészt Makád Község Önkormányzata biztosította.

Makád az utóbbi években egyre gyakrabban hallat magáról fejlesztéseivel, pályázataival. 2009 tavaszán a Thúry József Általános Iskola újult meg egy 16,5 millió forintos pályázati támogatásból és 9 millió forintos önrészből, amely során kicserélték a régi nyílászárókat, beszigetelték, beszínezték kívülről az épületet, de a fűtést is korszerűsítették. Óriási változást és örömet hozott ez a fejlesztés a makádi iskola számára.

A Polgármesteri Hivatal az iskola mellett kialakított új épületrészbe költözött. Még 2008-ban a község vezetése az egykori pinceklub helységét felújítva berendezett egy helytörténeti galériát, ahol az erre járó érdeklődők megismerkedhetnek a több száz éves történelmi múlttal rendelkező település helytörténetével, hagyományaival, szokásaival, viseletével, a hétköznapok és ünnepek jeles alkalmaival és a környék természeti szépségeivel.

A református templomban megnyílt a makádi református egyház és gyülekezet életét bemutató kamara kiállítás, valamint sor került a templom tetőzetének felújítására. Felavatták az országzászlót, kialakítottak egy szép teret, láthatóan a makádiak egyre nagyobb figyelmet fordítanak az esztétikus külsőre, arra, hogy vonzóvá és élhetővé tegyék településüket. A közelmúltban Makádon csaknem 300 millió forint értékű fejlesztési beruházás valósult meg, amelyből egy főre kb. 250.000 forint értékű támogatás jut, így ezek a számok is azt bizonyítják, hogy a község jól használja az Európai Unió által felkínált lehetőségeket.

2009-ben három nagy kihívásnak tett eleget a község, amikor benyújtotta pályázatait: az óvoda infrastrukturális fejlesztésére, a szilárd útburkolati utak kialakítására és a 2009. december 16-án már átadásra került belterületi csapadékvíz elvezetésére, az ehhez kapcsolódó tó revitalizációjára. Ez utóbbi beruházás esetében az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott 121 318 000 forintos támogatásához 12 millió forint önrésszel tudott Makád Község Önkormányzata hozzájárulni. A település 80 %- a kapott új csapadékvíz elvezetést, 5785 méter csapadék csatornát építettek ki, - így ezentúl az utak állapotát is kímélni lehet-, valamint elkészült a befogadó tó, amely megszűri, befogadja a csapadékvizet és alkalmas a szabadidő eltöltésére. Ehhez hasonló tó már a szigetbecsei és a taksonyi, ehhez csatlakozott a makádi is.

Az önkormányzatok nehéz anyagi helyzete mindenki számára ismert, ezért felmerül a kérdés, hogy honnan tudja előteremteni egy ilyen kis település a tervköltségekhez, pályázatokhoz szükséges előfinanszírozást, fedezetet?

Erre Baski Gábor, Makád község polgármestere adja meg a választ: „Már a pályázatok engedélyeztetése is sok pénzbe kerül, a megírása pedig különösen. 2006-ban, amikor polgármesterré választottak, még 2 évig másodállásként végeztem ezt a funkciót, és az erre a feladatra szánt bérkeresetet - kb. 7 millió forint összeget- a település kasszájában hagytam. Mivel a képviselő-testület is társadalmi munkában látja el feladatát, így saját döntésük alapján nem vesznek fel tiszteletdíjat, a község ezzel még többet spórol. Az így megtakarított pénzt tervköltségekre és hatástanulmányok elkészítésére fordítottunk.

Ezen kívül, 2008-ban egy decemberi testületi ülésen a képviselő-testület elfogadta azt az ötletet, hogy az iparűzési adót 1,5 %-ról, 0,5 %-ra vegyük le, hátha kecsegtetőbb lesz néhány környékbeli vállalkozónak hozzánk helyezni székhelyét. Kockáztattunk, de sikerrel jártunk, mert 2009-ben három vállalkozás telepedett meg Makádon, és 2010-ben újabb három vállalkozó jelezte ilyen irányú igényét. Az előzetes számítások szerint 2 millió forintot kockáztattunk a korábbi bevételekhez képest, de a nyereség 2009-ben már 10-15 milliós plusz iparűzési adóbevételt eredményezett. Igaz, hogy Makád nem tartozik a főváros agglomerációjába, hiszen 50 km-re vagyunk Budapesttől, tehát ideköltözésre nagyon nem számíthatunk, de azt viszont szeretnénk megakadályozni, hogy innen elvándoroljanak a makádiak. Célunk, hogy akik itt születtek, azok itt is tervezzék a jövőjüket. Aki pedig megnézi majd a településünket, az látja a fejlődést is, és talán úgy érzi, hogy nyugodt körülményeket tud biztosítani családjának, gyermekei számára pedig az oktatás-nevelés alapvető feltételeit, intézményeit. Ezért volt szükség már erre az óvodára, az iskola felújítására, a csapadékvíz elvezetésére, amely a feltétele volt a további terveinknek, hiszen a következő feladat az utak rendbetétele, felújítása, a szilárd burkolatú utak megépítése.

A játékok, eszközök a gyermekek nyelvi készségeinek fejlesztését, kézügyességét, kreativitását, értelmi képességeinek fejlesztését segítik. Az épület kivitelezése a budapesti Pozitív ’91 Kft munkáját dicséri.

Községünkben a további fejlesztéseket szintén uniós pályázatokból szeretnénk megvalósítani, de figyelünk a hazai forrásokra is, hiszen az iskola felújítása például abból történt. Minden lehetőséget szeretnénk kihasználni, nem állunk meg. ” - hangsúlyozta Baski Gábor polgármester.

Az óvodát Hiller István oktatási és kulturális miniszter adta át: „Azért jöttem, hogy összefogásról beszéljek, hogy az összefogást dicsérjem” – hangsúlyozta Hiller István, s hozzáfűzte: „A Hóvirág óvoda felújítása nem sikerült volna a makádi közösség, a helyi és a területi vezetés együttműködése nélkül, hiszen a felújításhoz több kell, mint kő és festék, tégla vagy malter. Magyarországon olyan gondolkodásra van szükség, amelynek következtében egy közösség hajlandó kezdeményezni, rizikót vállalni.” Hiller István kiemelte, hogy a Nemzeti Iskolafelújítási Program keretében 2010 első felében országosan 63 intézmény újul meg 16,3 milliárd forint értékben. Példaként említette egyebek mellett Csaholcot, Balmazújvárost, valamint Derecskét.

A Nemzeti Iskolafelújítási Program összesen 103,6 milliárd forintot fordít 365 intézmény felújítására. Az oktatási és kulturális miniszter átadó ünnepi beszédében elmondta, hogy a pályázatok elbírálásakor rendkívül szigorú szempontokat vettek figyelembe. Egyik nagyon fontos kritérium volt az is, hogy a leghátrányosabb térségektől ne szívják el a fejlettebbek a forrásokat. Ennek érdekében a hátrányos helyzetű pályázóknak csökkentett önrészt írtak elő, ennek volt a kedvezményezettje Makád is, hiszen a Csepel-sziget zugában lévő községnek kevesebb lehetősége van a kiemelkedésre, mint az ország frekventáltabb területein lévő településeknek. (A nyertes intézmények közül csaknem 100 hátrányos helyzetű kistérségi társulásban működik.) Külön megvizsgálták és figyelembe vették, hogy lesz-e elegendő diák az elkövetkezendő öt évben, érvényesül-e az esélyegyenlőség.

A projekt előkészítéseként az intézmény a Családsegítő Központ munkatársainak közreműködésével felmérte a szülők, a lakosság, és a gyermekek véleményét, igényeit. Az új óvoda teljes akadálymentesítéssel, korszerű energiatakarékos gépészeti berendezésekkel készült el. Cél az volt, hogy megteremtsék a feltételeit egy 21. századi nevelési módszerekkel működő, a fogyatékos gyerekek és lakosság számára elérhető intézménynek.

„Ez a nap egy születésnap, hiszen megnyitja kapuit egy új óvoda, ezért úgy illik, úgy tisztességes, hogy az ember, amikor születésnapi ünnepségre érkezik, ajándékot is hozzon. Én is hoztam a makádi óvodának 3 millió forintot, amelyet pedagógiai célokra, fejlesztésre fordíthat.”- fejezte be ajándékozásával átadó beszédét Hiller István oktatási és kulturális miniszter.

Raffai Béla, a Szigetbecse-Makád Közös Igazgatású Közoktatási Intézményi Fenntartó Társulás intézményvezetője ünnepi beszédében kiemelte, hogy valójában a szülők és a pedagógusok mellett a gyermekek jártak a legjobban ezzel a beruházással, hiszen a falu éltető erejét az óvodája és iskolája adja.

Az intézmény igazgatója a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert gondolatát idézte, amely a 21. század óvodáira és iskoláira ma is érvényes: „ Az, amit az óvodának és az iskolának el kell végeznie, elsősorban, hogy megtanítsa nekünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson arra, hogy szeressük, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni".

Raffai Béla hangsúlyozta: „Művelt, tanult, öntudatos emberekre van szükség. Nem félművelt nemzedékre, hanem kérdezni tudó, kritikus, de új javaslatokkal előálló generációra. Ezen emberek nevelésének első, s egyben meghatározó lépcsőfoka az óvoda.”

Az intézményvezető kiemelte a pedagógushivatás felelősségét, hiszen egy tanító, tanár, a nevelő emberi tulajdonsága, jelleme egy életre szóló követendő minta a gyermekek számára. Az hogy milyen embereket nevelnek fel egy településen, hogy milyen tudást szerezhetnek a gyermekek, arra a környezet nagy befolyással bír, mert formálja a közösséget, ezért tartja óriási jelentőségűnek

Raffai Béla igazgató Makádon az új és korszerű óvoda megépítését. Befejezésül köszönetet mondott a falu vezetésének, Baski Gábor polgármesternek, Stáhly Zsideg István címzetes jegyzőnek, a képviselő testület tagjainak, a polgármesteri hivatal dolgozóinak, Schwaczenberger Jánosné tagintézmény-vezetőjének, a makádi pedagógusoknak, a dajkáknak, a közös munkáért, együttműködésért, amelyet a Hóvirág Óvoda megvalósításáért tettek.

Schwaczenberger Jánosné tagintézmény-vezető meghatódva köszönte meg, hogy álmaik valóra válhattak, pedig nyilvánvaló mindenki számára a nehéz gazdasági helyzet Makádon is, de az önkormányzat a gyermekek sorsát a szívén viseli.

Az óvoda vezetője kifejezte örömét, hogy bekapcsolódhattak a pályázat egyes részleteinek a kidolgozásába, hogy meghallgatták javaslataikat, véleményeiket, hiszen ezzel az együttműködéssel válhatott az új óvoda valóban a legkorszerűbb és minden előírásnak megfelelő pedagógiai intézménnyé.

„Mi óvodapedagógusok mindent megteszünk azért, hogy az új falak között is megmaradjon a meleg, családias légkör. Igyekszünk szeretettel, türelemmel, jó példamutatással nevelni a gyermekeket. Mindig figyelembe vesszük az egyéni képességeket, sajátosságokat és arra törekszünk, hogy minden gyermek önmagához képest optimálisan fejlődjön, jól érezze magát, örömmel járjon óvodába és örömmel készüljön az iskolába, hogy kiegyensúlyozott, boldog felnőtté váljon. Ehhez elengedhetetlen az óvoda, az iskola és a szülők jó kapcsolata, együttműködése.”

Schwaczenberger Jánosné a köszöntő beszédek sorát azzal a reményteli gondolattal zárta be, hogy az új óvoda is segíti majd a jövő generációt, hogy megtalálja helyét és boldogságát a faluban, így a lakosság száma talán növekszik majd az elkövetkezendő években.

Az ünnepség a makádi kis óvodások szívet melengető, szemet gyönyörködtető, vidám és kedves műsorával zárult, amelynek színvonalas óvodapedagógiai felkészítését Hiller István külön méltatta, majd a szalag elvágása és a magyar himnusz közös eléneklése után a gyermekek birtokba vehették új óvodájukat, a vendégek pedig megtekinthették a vidám színekben pompázó, korszerű bútorokkal és játékokkal felszerelt épületet.

Ez a beruházás is hozzájárul ahhoz, hogy Makád község egyre inkább élhetőbb településsé váljon, hiszen egy új óvoda egy ekkora közösség életében mindenki számára pozitív és érezhető változást eredményez, megtartó-és itt tartó erővel bír a fiatal családosok számára, a környezet is tovább szépül, a makádi emberek élete gazdagodik.

Makád az utóbbi években óriási lendületet kapott és a térségben talán egyedülálló módon több projektet is megvalósított, de nem állt meg, ezután is folyamatosan pályázik, előregondolkozik, a jövőnek él. Az a megállapítás, amelyet Bél Mátyás a 18. századi magyar tudományos világ egyik kiemelkedő egyénisége megfogalmazott, ma is érvényes Makádra: „… a szigeten csak fekvése szerint az utolsó, nem pedig az állapota miatt…”

Jáki Réka

(fenti cikk a Mentor Magazin 2010. februári számában megjelent cikk rövidített/átdolgozott változata, melyet a szerző engedélyével közlünk)